2009. december 21., hétfő

Áldott karácsonyt!

  
“Az idő nem fontos, ne sajnáld a napokat. Az ünnepi ebédhez a szakácsnő sok-sok mindent belevág egy nagy fazékba, ezért fogadj be te is mindent. Hordozd saját magad és mások fájdalmát, a titkokat, melyek körülvesznek. Ne siess! Az eszmélés lassan, de biztosan, végtelen csendben, derűsen történik. Környezeted megzavarhatja, de meg nem szakíthatja mindezt. Lassan lehiggadsz, megnyugszol. Kitisztulnak gondolataid, vágyaid, hatalmas béke önt el. Megvilágosodsz. Felsejlik Isten végtelen nyugodt keze vonása a világon. Mint felhővé szelídült tajték, onnan fentről mindent sokkal tisztábban fogsz látni. Források fakadnak fel benned. Érezni fogod magadban az erőt, amely most már nem magadért: értük, a világért fakad. Már nem harcolni akarsz, hanem teremteni. Nem gyűlölsz senkit és semmit, nem pusztítani akarsz, hanem segíteni, alkotni, életet adni, a beléd áramló fényt továbbengedni, -árasztani. Hiszed, hogy nemcsak része vagy a világnak, hanem partnere a mindenséget szeretetből szakadatlanul tovább teremtő Istennek…. Érzed a hegyeket mozgató erőt magadban, tudod, hogy emberek fognak születni, talpra állni, gyógyulni szavadra. De még ez sem fontos.
Semmi sem fontos, csak az a KAPCSOLAT, mely nap mint nap, lassan felkel, és beragyogja világodat. Istennek társa vagy…”

Böjte Csaba


Utak a siker felé - Belevaló kismamák I.


2009. december 17., csütörtök

Macerás melók VII. - Szigorúan ellenőrzött fordítások


A 24/1986. (VI.26.) MT rendelet 5. szakasza szerint hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az OFFI ZRT. készíthet. Az OFFI ZRT. a feladatköre ellátása során a Magyar Köztársaság címerével és körbélyegzővel ellátott okiratot készít.

Sok esetben azonban elegendő a hivatalos fordítás. A hivatalos fordítás olyan fordítás, amelyet a fordítóiroda vagy a megfelelő végzettséggel rendelkező szakfordító záradékkal lát el, igazolva, hogy a fordítás pontos és helyes. A bizonyítványok, oklevelek, leckekönyvek és diplomák, önéletrajzok, referencia levelek, orvosi leletek és orvosi igazolások, számlák, cégkivonatok, céges iratok esetében elegendő a hivatalos fordítás. A záradékolás a következőket tartalmazza: aláírás, dátum, bélyegző, adószám (ha a bélyegzőn nem szerepel), fordítói igazolvány száma, valamint egy mondat cél és forrás nyelven, miszerint igazoljuk, hogy a fordítás tartalmilag az eredetivel teljes mértékben megegyezik. A rendelkezésünkre bocsátott fénymásolatokat szintén záradékkal látjuk el, ezzel igazolva a fénymásolatok valódiságát. Aláírás, dátum, bélyegző...


Mindenkinek van egy álma


Egyikünk élete sem könnyű.
És akkor?
Legyen bennünk kitartás és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban.
Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben,
és azt a valamit - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani.

Marie-Curie 1867 - 1934


2009. december 16., szerda

Az éhezőművész


»Du hungerst noch immer?« fragte der Aufseher, »wann wirst du denn endlich aufhören?« »Verzeiht mir alle«, flüsterte der Hungerkünstler; nur der Aufseher, der das Ohr ans Gitter hielt, verstand ihn. »Gewiß«, sagte der Aufseher und legte den Finger an die Stirn, um damit den Zustand des Hungerkünstlers dem Personal anzudeuten, »wir verzeihen dir.« »Immerfort wollte ich, daß ihr mein Hungern bewundert«, sagte der Hungerkünstler. »Wir bewundern es auch«, sagte der Aufseher entgegenkommend. »Ihr solltet es aber nicht bewundern«, sagte der Hungerkünstler. »Nun, dann bewundern wir es also nicht«, sagte der Aufseher, »warum sollen wir es denn nicht bewundern?« »Weil ich hungern muß, ich kann nicht anders«, sagte der Hungerkünstler. »Da sieh mal einer«, sagte der Aufseher, »warum kannst du denn nicht anders?« »Weil ich«, sagte der Hungerkünstler, hob das Köpfchen ein wenig und sprach mit wie zum Kuß gespitzten Lippen gerade in das Ohr des Aufsehers hinein, damit nichts verloren ginge, »weil ich nicht die Speise finden konnte, die mir schmeckt. Hätte ich sie gefunden, glaube mir, ich hätte kein Aufsehen gemacht und mich vollgegessen wie du und alle.« Das waren die letzten Worte, aber noch in seinen gebrochenen Augen war die feste, wenn auch nicht mehr stolze Überzeugung, daß er weiterhungere.
»Nun macht aber Ordnung!« sagte der Aufseher, und man begrub den Hungerkünstler samt dem Stroh. In den Käfig aber gab man einen jungen Panther. Es war eine selbst dem stumpfsten Sinn fühlbare Erholung, in dem so lange öden Käfig dieses wilde Tier sich herumwerfen zu sehn. Ihm fehlte nichts. Die Nahrung, die ihm schmeckte, brachten ihm ohne langes Nachdenken die Wächter; nicht einmal die Freiheit schien er zu vermissen, dieser edle mit allem Nötigen bis knapp zum Zerreißen ausgestattete Körper schien auch die Freiheit mit sich herumzutragen; irgendwo im Gebiß schien sie zu stecken; und die Freude am Leben kam mit derart starker Glut aus seinem Rachen, daß es für die Zuschauer nicht leicht war, ihr standzuhalten. Aber sie überwanden sich, umdrängten den Käfig und wollten sich gar nicht fortführen.
   
– Még most is éhezel? – kérdezte a felügyelő. – Mikor hagyod már végre abba?
– Bocsássatok meg mindnyájan – suttogta az éhezőművész; csak a felügyelő hallotta, fülét a rácshoz szorítván.
– Hát persze – mondta a felügyelő, és ujját a homlokára helyezte, hogy a személyzettel érzékeltesse az éhezőművész elmeállapotát –, persze, hogy megbocsátunk.
– Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
– Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
– Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
– Nos hát akkor nem csodáljuk – mondta a felügyelő –, de hát miért nem kell csodálnunk?
– Mert éheznem kell, mert nem tehetek másképp – mondta az éhezőművész, kis fejét felemelte valamelyest, és mintha csókra csücsörítené ajkát, úgy beszélt egyenesen a felügyelő fülébe, hogy semmi veszendőbe nem menjen –, mert nem találtam ételt, mely ízlene. Ha megtaláltam volna, nem csinálok ekkora feltűnést, és jól teleeszem magam, mint te és mindannyian. – Ezek voltak utolsó szavai, de megtört szemében látszott még a szilárd, ha immár nem is büszke meggyőződés, hogy tovább éhezik.
– De most aztán rendet csináljatok itt! – mondta a felügyelő, mire az éhezőművészt szalmástul elásták. A ketrecbe pedig egy fiatal párduc került. Még a legeltompultabb léleknek is érezhető felüdülést jelentett, hogy az oly régóta sivár kalitkában ott járt–kelt ez a vadállat. Semmi baja nem volt. Eledele ízlett neki, hozták is minden töprengés nélkül az őrök; úgy látszott, még a szabadságot sem hiányolja; ez a nemes, minden szükséges dologgal szinte szétpattanásig ellátott test mintha a szabadságot is önmagában hordozta volna; ott volt talán a fogai között; és az életöröm olyan erővel sütött belőle, hogy a nézők csak üggyel–bajjal állták tekintetét. De erőt vettek magukon, körültolongták a ketrecet, és nem akartak tágítani tőle.



 
Franz Kafka: Az éhezőművész (Ein Hungerkünstler), részlet, Tandori Dezső fordítása

2009. december 11., péntek

Ety kici kaláconyí cellentyűcke

  
Vagy mindjárt kettő? A magyar szótárak, szójegyzékek hiányossága sokszor arra késztet, hogy bizony német-angol viszonylatban is kutakodjak. Így nagy hasznát veszem április óta a Linguee névre keresztelt német webes kezdeményezésnek, ami gyakorlatilag egy-egy szöveg német és angol nyelvű verzióját állítja egymás mellé, kiemelve ezáltal, hogy az adott szövegkörnyezetben melyik ekvivalenst alkalmazta a szöveg fordítója. A Linguee megalkotott egy speciális keresőmotort, ami folyamatosan pásztázza a weben elérhető tartalmakat, a két nyelven is elérhető szövegeket pedig beszippantja rendszerébe. Okos, nagyon okos! Persze, ez sem fogható fel egyfajta szentírásként, hiszen a többszörös ellenőrzés a fordítás szerves része, de nagy segítség lehet a megfelelő kifejezés kiválasztásában. Azoknak, akik ezt a rendszert, amelyet 2008-ban a német gazdasági minisztérium díjjal is megkoronázott, eleddig nem ismerték már ez is igazi csemege. Van viszont még egy csudipuszi meglepetés a tarsolyomban! A Linguee immár ingyenes alkalmazás formájában az iTunes Store-on keresztül iPhone-ra és iPod Touch-ra is letölthető. Így gyakorlatilag egy 450000 bejegyzést tartalmazó kapcsolaton kívüli üzemmódban is használható szótár lesz a kezünkben, amelyben egyidejűleg (opcionálisan) on-line is kereshetünk. A szavakat összefüggéseiben tárja elénk, a gyakran használatos szócsoportok, fordulatok is kereshetők benne. A keresési eredményekben a mindenkori források is fel vannak tüntetve. Internetes karrierje óta a Linguee-t 3,5 millió felhasználó látogatta meg, az iTunes alkalmazás ezt a sikert hivatott megduplázni. Rajtam nem fog múlni!


2009. december 10., csütörtök

Etetni kell a nyájat...

   
... ha nyírni akarjuk. Aki járt általános iskolába, jól ismeri Mária Terézia szállóigévé vált mondását. Magyarország mégis unos-untalan megpróbál rácáfolni erre az alapigazságra. Mire a munka a "munkás" kezébe jut, agyba-főbe sarcolták, a végére már meg sem éri hozzányúlni. Fordítói fórumokon nagyon sok vita zajlik az árkérdésről. Van egy réteg, aki fenntartás nélkül elfogadja a felkínált aprópénzt, azzal takarózva, hogy meg kell élni valamiből, aztán létezik az a réteg is, amelyik mindig mindent kikér magának. A realitás sokkalta árnyaltabb, és az ember igazságérzetét nagymértékben befolyásolja a saját munkatapasztalata is. Szögezzük le a tényt, ma Magyarországon vállalkozást, egyéni vállalkozást beindítani úgy, hogy az nem egy már meglévő ill. elnyert munkához vagy megbízáshoz hozza létre a szükséges jogi kereteket (!), cefetül nehéz. A szabadúszás nem abból áll, hogy ölbe tett kézzel ülök a képernyő előtt, és várom, hogy végre megpillantson és betoppanjon az életembe a nagy Ő, hanem folyamatos keresést, küzdelmet jelent. Nem tolja elém a zsíros hajú főnököm az aznapi feladatot. El kell viselnem a munka jellegéből adódó bizonytalansági tényezőt, hogy mit hoz a holnap. Mert én szerzem meg és én is végzem el a munkát mint vállalkozó vagy alvállalkozó. Én vagyok a felelős azért, hogy a már beindult folyamatok zökkenőmentesen működjenek. Magyarországon az üzleti morál, mint olyan, mondjuk ki, nem létezik. A zsírosbödön közelében állók szeretnének minél nagyobb zsírrétegre szert tenni, mondván a rabszolgáknak a maradék is elég lesz. Közben elfelejtik, hogy a rabszolgák, azaz az apparátus bizonyítványai, diplomái, igazolványai, általános műveltsége, szaktudása, munkatapasztalata és képességei teszik lehetővé, hogy egy megbízást elnyerjenek. Mivel kezdetben a referencia hatalmas úr, és a gyes, a pihenés vagy a 100 %-ban megfelelő munkára való várakozás miatt az önéletrajzban keletkező üres foltok a későbbiek folyamán olykor-olykor sorsdöntő jelentőséggel bírhatnak, eleinte nehéz megkerülni az alacsony büdzséjű projekteket. Azonban ahogy épül a szabadúszó karrierünk, a siker érdekében huzamosabb ideig folyamatos növekedést kell elérnünk, ami részben öngerjesztő folyamat. Vagyis, ha okosan építkezünk, a filléres referenciák hozzásegíthetnek a forintokhoz. Aztán bekövetkezik az, amit én csak átmenetnek hívok. Az egyik ügyfélnek háromszor-ötször annyiért dolgozunk, mint  a másiknak. Ez a hosszabb-rövidebb szelekciós fázis segít letisztázni tényleges üzleti céljainkat, mert bizony, az is a must-have szekció része. Ugyanakkor ez a folyamat önmagában hordozza a következő lépést, hiszen egy-egy olcsó projekt eléggé visszavehet a lelkesedésünkből. Nem biztos, hogy még egyszer igent mondunk rá! A pénz nem minden, de a munka egyik alapvető ösztönző tényezője. Ha eljutottunk idáig, egyfajta könnyűséget, függetlenséget tapasztalunk majd üzleti manővereink végrehajtásakor. Elfogadjuk az Olcsó Jánosokat, hiszen mindig is voltak, vannak és lesznek olyan irodák, akik bagóért akarnak dolgoztatni, lenézik a munkavállalóikat, alvállalkozóikat, mondván: "Tíz százalékot kapsz, mert a munkát én szereztem meg, te csak elvégezted." De ezen már csak bölcsen mosolygunk, hiszen a szemfüles germanista jól ismeri Hans Guck-in-die-Luft történetét, aki orrát rendületlenül az égnek emelve járt-kelt a világban. Előbb- utóbb ők is pofára esnek így vagy úgy, de ez már egy másik történet... 


2009. december 7., hétfő

Tanulj úgy, mintha örökké élnél!

  
Magyar idő szerint ma 15-16 óráig ingyenes magyar nyelvű webináriumot tart a Trados a terminológiamenedzsmentről. Szekeres Csaba, az SDL Trados hivatalos magyarországi partnere, az M-Prospect vendégelőadója vezeti be a hallgatóságot a terminológiamenedzsment alapjaiba, és világítja meg annak előnyeit a fordítók számára. A termékbemutatóval egybe kötött webinárium élő kérdezz-felelek session-t is kínál az érdeklődők számára.

Jelentkezni még itt lehet!


2009. december 4., péntek

8760 óra, 365 nap, 1 év



It's three miles to the river
That would carry me away,
And two miles to the dusty street
That I saw you on today.

It's four miles to my lonely room
Where I will hide my face,
And about half a mile to the downtown bar
That I ran from in disgrace.

Lord, how long have I got to keep on running,
Seven hours, seven days or seven years?
All I know is, since you've been gone
I feel like I'm drowning in a river,
Drowning in a river of tears.
Drowning in a river.
Feel like I'm drowning,
Drowning in a river.

In three more days, I'll leave this town
And disappear without a trace.
A year from now, maybe settle down
Where no one knows my face.

I wish that I could hold you
One more time to ease the pain,
But my time's run out and I got to go,
Got to run away again.

Still I catch myself thinking,
One day I'll find my way back here.
You'll save me from drowning,
Drowning in a river,
Drowning in a river of tears.
Drowning in a river.
Feels like I'm drowning,
Drowning in the river.
Lord, how long must this go on?

Drowning in a river,
Drowning in a river of tears.


Három mérföld innen a folyó,
Ami örökre magával vinne,
És két mérföld a piszkos kis utca,
Ahol ma utoljára láttalak még.

Négy mérföld a szobám magánya,
Ahol elrejtem majd az arcomat,
És vagy fél mérföld a közeli kocsma,

Ahonnan a szégyentől elrohantam ma.

Uram, mondd, meddig kell rohannom még,
Hét óra csak, hét nap vagy hét év?

Csak azt tudom, hogy mióta elmentél,
Úgy érzem, hogy a könnyek árjában fuldoklom
könnyek árjában fuldoklom én
Fuldoklom az árban
Mintha könnyek árjában fuldokolnék
Az árban fuldokolnék én

Még három nap, és elhagyom ezt a várost,
Nyom nélkül eltűnök,
Aztán év egy múlva talán sátrat verek valahol,
Ahol senki sem ismeri az arcomat.

Bárcsak tarthatnálak még
egyszer, hogy enyhítsem a kínt
De az időm lejár, és mennem kell,
Szöknöm kell megint.

Titkon most azt remélem,
Egy napon visszatérek még,
Mert te fogsz megmenteni attól, hogy megfulladjak én,
Megfulladjak az árban,
Megfulladjak a könnyek árjában,
Megfulladjak az árban,
Úgy érzem, mintha könnyek árjában fuldokonék,
Az árban fuldokolnék,
Uram, meddig kell ennek még így lennie?

Fuldoklom az árban,
Könnyek árjában fuldoklom én.


 




Lyrics by Eric 'Slowhand' Clapton

2009. december 3., csütörtök

Olyan jó néha angyalt lesni!

  
Megkezdődött az advent, a várakozás ideje. A húsvét után talán a legszebb időszak az évben. Származásomnak és munkámnak köszönhetően bepillantást nyerhettem más kultúrák színfalai mögé, szeretnék bemutatni illetve feleleveníteni egy-két szokást, ami bár más kultúrához kötődik, a mi szívünket is megdobbanthatja. A karácsonyi készülődés már november végén kezdetét veszi a gyertya gyújtással, lassan-lassan díszbe öltözik a ház, az ablakokban mindenütt karácsonyi fények ragyognak, piroslik az ég alja: "Már sütnek az angyalok!" A takaros sváblányok pedig már most nekiállnak sütni: semmihez nem hasonlítható íz- és illatkavalkád járja át minden porcikánk: a magyar, a német és az olasz konyha egyedülálló párosítása. Gyakran-gyakran előfordul a hajnalig tartó sütögetés, aminek van egy megismételhetetlen diszkrét bája az illatoknak, fényeknek, dallamoknak köszönhetően. A Zimtsterne (fahéjas csillagok), Nußecken (diós sarok), különféle mézeskalács különlegességek és a házi marcipánnal készült Stollen (német és angolszász karácsonyi kalács) mellett az egyik kedvenc süteményem a Panforte di Siena, ami nem hiányozhat az étlapról! Ezt az olasz minden földi jót tartalmazó gyümölcsös süteményt már hetekkel az ünnepek előtt el kell készíteni, akárcsak a Stollen-t, hogy az ízek összeérjenek. Ajándékként is tuti befutó! Aztán ott van a narancslekvár főzés, ami az ünnepek alatt az ágyban elfogyasztott reggeli pirítós elmaradhatatlan kelléke. És még sorolhatnám: a kesze-kusza fagyöngy ágak, a tömjén és mirha illata, a Diótörő dallamai, PiciZsó karácsonyi koncertje, az éjféli mise. Manapság rengeteg idegen szokást importálunk, nehéz letisztult értékre bukkanni vagy megőrizni azokat, hiszen más népek hagyományaival ismerkedve, ha nem állunk velük közvetlen rokonságban, azokat erőltetettnek, mesterkéltnek érezhetjük, valljuk meg, nem ok nélkül. Nem is olyan régen azonban olvastam egy holland szokásról, ami mi tagadás, elbűvölt, ezért szeretném megosztani mindenkivel. Az ünneplő egybegyűltek a karácsonyfa alatt elhelyezik a becsomagolt ajándékokat. Aztán kiválasztanak egy gyermeket a családból, aki választ a fa alól egy ajándékot, és odaadja azt annak a személynek, akinek a neve a csomagoláson áll. Az kibontja az ajándékot, illedelmesen megköszöni, kipróbálja, mindenki rendre-másra megcsodálja, majd ő maga választ ki egy ajándékot a fa alól... Ez az ajándékozási szertartás akár órákat is igénybe vehet. Szorítsunk neki helyet karácsonyi sürgés-forgásban...


2009. december 1., kedd

Macerás melók VII. - Téjócé


Amiről most írok, egy igen-igen régi ügy. Az ügyfél egy vaskos dossziéval keresett meg, több száz oldalnyi anyag, csakúgy hemzsegett a  kereszthivatkozásoktól, automatikus számozásoktól, számozott, hivatkozott ábráktól. Már az eleje, amit egymást közt csak téjócé-nak hívunk (TOC - Table of Contents=Tartalomjegyzék), vibrált az imént említett jelenségtől. Mivel a munka terjedelme miatt két lelkes kollégám is közreműködött, a legelterjedtebb fordítástámogatási megoldást alkalmaztuk. Volna. A Wordben egyszerűen nem talált fordítandó szöveget (No text to translate), a TagEditor meg egy komplett agyérgörccsel tett gazdagabbá. De nem adtam fel: kismillió próbálkozás, különböző formátumok, más fordítószoftverek, de mindenütt falba ütköztem. A sokadik kék halál után úgy tűnt, ez az ügy megoldatlan marad. Aztán berántottam a teljes anyagot a jó öreg Across-ba, azért maradt utoljára, mert ezt a fegyvert a kollégák nem használták még, letöltése és installálása nem a legegyszerűbb, pláne, ha az internetkapcsolatunk nem elég combos, és a gép, amire telepíteni szeretnénk, szabad tárhely hiányában nem igazán alkalmas a nagyobb kaliberek kezelésére. Szóval, utolsó reménységként Across. Megérte a szenvedés. Mert meg sem kottyannak neki a furmányosabb Word doksik. A telepítési nehézségeket leszámítva, roppant könnyen kezelhető, dokumentum formátumok széles skáláját képes kezelni.  És a téjócé? Gyönyörűen szegmentálva, ízekre szedve. Fordítás után az eredeti formátumban... Lenyűgöző! Tanulópénz volt ez is, de megérte megfizetni, hiszen azóta egyre-másra találnak meg hasonló megbízásokkal.
Jut eszembe: az Across szabadúszó fordítók számára ingyenes (regisztrációt követően megkapjuk a szoftverkulcsunkat a demo verzió zárolásának feloldására). Ha kifejezetten Across-t kér a kliens, akkor kapunk a megbízótól egy CAP file-t és egy jelszót, ezzel tudunk rácuppanni a szerverükre, le- és feltölteni a kiosztott feladatokat, hozzáférni a TM-ekhez stb. A program munka közben is kiírja, hogy mennyi van még hátra a melóból, tartjuk-e az előirányzott mennyiségeket. Ami ennél sokkalta fontosabb, az a program stabilitása. Szakmai fórumokon rengeteget olvasni a Trados és a docx formátum, Word 2007, Vista stb. rémtörténeteiről. Ha csak egyszerű szövegeket fordítunk, nem igazán buknak ki az efféle problémák. Fontos lehet ez azonban olyan gépkönyveknél, használati útmutatóknál, amik hatalmas képeket, ábrákat tartalmaznak, esetleg a szöveg hemzseg a kereszthivatkozásoktól (a tartalomjegyzék, az egyes alfejezetek, kulcsszavak szép szövevényes hálót alkotnak), szövegmezőktől, amik még a TagEditornak is túl nagy falatnak bizonyulnak... és még sorolhatnám, de már ott vár a D-n két újabb sürgős megoldatlan ügy mappája!


A sárkány útja

  
“A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.”

(Kínai közmondás)


2009. november 26., csütörtök

A boldogító igen előtt...


Lássuk, melyek azok a biztonsági, már-már önvédelmi lépések, amelyeket egy új megbízás elfogadása előtt el kell végeznünk:
  1. Nézzünk a megbízó körmére. Ma már számos olyan oldal áll rendelkezésünkre, ahol utána nézhetünk, ki is az, aki velünk szeretne dolgoztatni. A TranslatorsCafe-n és a Proz-on is található olyan gyűjtőoldal, ami rendszerezi az adott megbízókkal eddig szerzett tapasztalatokat, német ajkúaknak a Zahlungspraxis is kötelezően csekkolandó fórum. A közösségi adószám, ami külföldi megbízók esetében fontos, szintén ellenőrizhető az interneten. Vessünk egy pillantást a megbízó e-mail címének kiterjesztésére is. Intő jel legyen, ha nem veszik fel a telefont többszöri próbálkozásra sem.
  2. Mielőtt igent mondanánk a megbízásra, kukkantsunk bele az anyagba, ha lehetőségünk van rá, hogy számunkra emészthető-e az téma. Ha úgy érezzük, hogy a tematika teljesen kívül esik érdeklődési körünkön vagy megbízható általános alapismereteinket messzemenően meghaladja, utasítsuk vissza a munkát.
  3. Becsüljük meg előzetesen, mennyi időt vesz igénybe az anyag lefordítása, a hatalmas mennyiség egyik napról a másikra legyen intő jel: a nagy spílerek is ebben a bizniszben, utaznak: a PM nem tudja jól felosztani az anyagot, vagy már huszonöten elhasaltak előttünk az anyag többi részével. Nem árt résen lenni! Ha nem fizetnek sürgősségi felárat, tuti, hogy hasonszőrű elkövetővel van dolgunk.
  4. Ellenőrizzük, hogy megnyitható-e a file, amit kaptunk, és hogy tényleg az-e, amit leegyeztettünk. Soha ne felejtsük el megerősíteni, hogy minden rendben megérkezett. Amennyiben az e-mail, bár tartalmazza a fordítandó anyagot, mégis pusztán csak érdeklődés, a végső megerősítésig ne kezdjük el a fordítást.
  5. Mindig kérjünk megrendelőt, ellenőrizzük a benne található adatok hitelességet, amennyiben lehetséges. Tisztázzuk a fizetési feltételeket. Mi az elszámolás alapja: dokumentum, oldal, sor, karakter vagy szó. Ha karaktert fizetnek, akkor azt a szóközök beleszámításával, vagy anélkül teszik-e. Ha szóalapú az elszámolás, cél- vagy forrásszót értenek-e ez alatt. Mi a helyzet az ismétlődésekkel? 100% match (teljes ismétlődés) és fuzzy, milyen áron futnak. Ezeket később a megrendelő is pontosan rögzíti. Ha Word doksikat fordítunk, könnyen ellenőrizhetjük az Eszközök > Szavak száma opció segítségével a számítást, a Trados Analyze funkciója az ismétlődéseket is felismeri.
   

2009. november 25., szerda

Tejjel rózsát, rózsát tejjel


Quanno mámmeta t'ha fatta, 
Vuó' sapé comme facette? 
Pe' 'mpastá sti ccarne belle, 
Tutto chello ca mettette?
Ciento rose 'ncappucciate,
Dint' 'a mártula mmescate...
Latte, rose, rose e latte,
Te facette 'ncopp' 'o fatto!...
Nun c'è bisogno 'a zingara
P'andiviná, Cuncè'...
Comme t'ha fatto mámmeta,
'O ssaccio meglio 'e te!...
E pe' fá 'sta vocca bella,
Nun servette 'a stessa dose...
Vuó' sapé che nce mettette?
Mo te dico tuttecosa:
Nu panaro chino, chino,
Tutt' 'e fravule 'e ciardino...
Mèle, zuccaro e cannella,
Te 'mpastaje 'sta vocca bella...

Mikor megformált anyácskád,
Tudod-e, hogyan csinálta?
Hogy-e szép testet összegyúrja
Mi mindent nem kevert hozzá?
Rózsabimbóból vagy százat
Összekevert egy mozsárban:
Tejjel rózsát, rózsát tejjel -
S egyszerre csak kész is lettél
Nem kell ahhoz cigányleány,
Hogy megtudjuk, Cunce,
Hogyan formált meg anyácskád,
Jobban tudom, mint te!
S hogy e szép szád megcsinálja,
Az az adag már nem volt jó,
Tudod-e, mit kevert hozzá?
Most majd elmondom, mi mindent:
Telistele szakajtóval
Kertben termett finom epret,
Mézet, cukrot és fahéjat;
Ebből gyúrta a szép szádat.
Szomráky Béla fordítása



Utak a siker felé...

Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek.
Két kis ugrással nem jutunk át a szakadékon.

David Lloyd George (1863. január 17. – 1945. március 26.)



2009. november 23., hétfő

Macerás melók VI.- Filter definition not found


Nem is olyan régen, egy teljesen átlagos reggelen, a második kávém után, a TagEditor kétnyelvű, eredetileg InDesign file-ok megnyitásakor kellemetlen meglepetés ért: Filter definition not found: Trados Indesign Filter 1.0.0.0. A probléma abból adódik, hogy a szoftverfejlesztők nem voltak elég alaposak, és bizony, a Trados-ba némi hiba csúszott a szűrők tekintetében, hovatovább nem jól nevezték el az Indesign filtert... A második kávé után az emberfia könnyen paprikás hangulatba jön, én mégis adtam egy esélyt magamnak. Megnyitottam a NotePad-et, közismertebb nevén Jegyzettömböt, megnyitottam belőle a .ttx-et, a kétnyelvű file-t. Rákerestem az InDesign szóra, a kis- és nagybetűk megkülönböztetésével, majd Kicseréltem Indesign-ra, a kis- és nagybetűk megkülönböztetésével. (Fordított relációban is működhet.) Bejött! Ha nem járunk ekkora szerencsével, látogassunk el a gyártó honlapjára, onnan is letölthetjük a hiányzó filtert. Szűrőt csak a gyártótól, a törvény mindenek előtt, micsoda nap volt!


Lifting

   
Vannak, akik szerint nincs is rá szükségünk, megint mások a gagyi megoldással is beérik. Olyanok is akadnak, akik az egészet rábízzák másra, majd az tudja helyettük, mi lesz a nekik megfelelő, és úgy gondolják, hogy a bizalomért a tutit kapják cserébe. De akadnak olyanok is, akik még szeretnek mindenben nagyot és egyedit gurítani. A weblapjukkal is. A válság, illetve a válság fedőnév alatt zajló piaci átrendezés megmutatta, hogy nincsenek biztos befutók. Hatalmas cégeket is érhet meglepetés, régi megbízók is inthetnek műkönnyes pát. Ilyen időkben nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy marketinglehetőséget csak úgy elszalasszunk: a weblap az egyik legalapvetőbb eszközünk. Hogy mennyire van toppon a virtuális névjegyünk, hovatovább portfóliónk, megérett-e egy teljes liftingre, öt pofonegyszerű kérdés megválaszolásával eldönthetjük.

Egy: Elég gyorsan töltődik-e be az oldalunk?
Elég sok munkánkba telt, míg egy látogató rátalált weblapunkra. De vajon, pillanatok alatt eléri-e azt, amit szeretne? Netán rém lassú flash animációkba, intro-kba ütközik, ami arra készteti, hogy be se lépjen hajlékunkba? Az örök igazság, úgy látszik megdönthetetlen, minél hosszabb a betöltési idő, annál kevesebb a látogatónk, annál kevesebb az üzlet...

Kettő: Konzisztens-e az oldalunk?
Stílusát, kivitelezését tekintve egységes-e az oldal? A navigációs panelek, betűtípusok, színek, az URL-k formátuma egyezik-e? Találunk-e elírást, nem odaillő betűtípust, képet, aminek esze ágában sincs betöltődni, csak a hűlt helyét csodálhatjuk? A keresőmotorok bizony a konzisztencia minden vetületét vizslatják és vetik össze a rengeteg hasonló találattal...

Három: A weboldalunk hemzseg a vizuális túltelítettségtől?
Sok helyütt előforduló probléma, hogy minél több információt helyeznek el a site-on. Az eredmény: szövegtől, képektől, linkektől, ikonoktól, gomboktól, hirdetésektől és minden fittyfenétől hemzsegő kirakat. A túl sok információ, csakúgy, mint a túlzásba vitt smink, vagy azonnal lepattintja az érdeklődőt, vagy rengeteg ideje elmegy a máz vakargatásával. Őrizzük meg az egyedi arcélünket! Szakítsunk időt az információk helyes hierarchiájának kialakítására, és elemezzük, hogy oldalunk hogyan rendszerezi ezeket. Ha a tartalom megfelelő hierarchiával párosul, megveregethetjük a vállunkat.

Négy: Dizájn vagy már inkább dizájncenter?
A stílus maga az ember, ami néhány évvel ezelőtt zsírkirály volt, ma már pókhálós csontváz. Ilyen például a flash intro is: időrabló felesleges macera. A weblap állandó törődést igényel, ha tényleg szeretnénk valamit kezdeni vele. Mazsoláknak must-have kategória.

Öt: Tökéletesen jelenik meg a weblapunk?
És a tökéletes, tényleg tökéletes minden operációs rendszer minden böngészőjében, nincsenek összecsúszó szövegek, felesleges görgetősávok. Ennek ellenőrzésére nem szükséges minden böngészőt telepíteni gépünkre, de erről majd később bővebben. Azért az IE-t és a Firefox-ot kötelezően ellenőrizzük.

Nos, legyen szó kisebb korrekciós beavatkozásokról, ráncfelvarrásról vagy akár nagy generálról, ne késlekedjünk! A fenti öt kérdés nagyon alapvető hiányosságokra összpontosít, azonban egy jó weboldal sokkal több ördöngösséget rejt magában. A virtuális piactéren a weblap a tájékozódás elengedhetetlen kelléke, fektessünk rá ezért minél nagyobb hangsúlyt, ne álljunk be a sorba: merjünk nagyot gurítani!

A teljes cikk az Elance-on, érdemes betérni!


Keletmagyar dialektus


Magyarország olyan ország, aminek van szomszédja jobbról is, balról is, fejtől is, lábtól is, és még el se mondtunk mindent. Az országban jobbára magyarok élnek, tehát egy kis ízes magyar szóért nem kell a határon átkelni. Persze, aki keres, az ott túl is talál, mint az egyszeri termelési tudósító, aki szomszédolás közben egy hideg gyárba vetődött. A sötét műhelycsarnokban üldögéltek a munkások, és cigarettáztak. A kajla gyárkémény még dohányfüstöt sem eregetett a hajdan fenyőerdős hegyekre.
A mi tőrőlmetszett hírlapírónk menten föltett a dolgozóknak néhány kérdést, és a maga jól bevált riporttechnikai gyakorlatával nyomban meg is felelt rájuk. Kísérői iránti lojalitásból a hangsúlyt a népgazdasági érdekekre helyezte.
A takaros kis szónoklat végeztével az egyik dolgozó akkurátusan elnyomta csikkjét a bakancsa talpán.
– Abban fáradozunk mi is.
– Hogyhogy?
– Takarítjuk az energiát megfele.
Hallottam ezt télen, vadvirágos réten, hol a jeget aszalják, porcukorral megsózzák.

Czakó Gábor - Banga Ferenc: 77 magyar rémmese


2009. november 20., péntek

Kérem a következőt!

  
A főállású fordítók közül sokan alkalmazottként keresik meg a betevőre valót. Ha új állást pályázunk meg, netán a legelső munkahelyünkre szeretnénk bekerülni, nem árt, ha interjú előtt még egyszer tudatosítunk néhány evidenciát, bár interjúztatási tapasztalatom azt mutatja, hogy akik hajlamosak az alábbi hibákat elkövetni, érdemben úgysem készülnek fel az interjúra, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy vajon, milyen hibát követnek el... Azt azonban szeretném előre bocsátani, hogy a helyesírási, szövegszerkesztési, tördelési, stilisztikai hiányosságokkal küszködő szakfordító jelöltek, bölcsebben teszik, ha a kölcsönös humanitás jegyében megspórolják a fogadó fél idejét, és nem is jelentkeznek...
A Society for Human Resource Management legfrissebb felmérését közel 500 hr-vezető körében végezte el, akiket arról kérdeztek, hogy egy interjú során milyen hibákat szoktak a pályázók elkövetni. Jó néhányba még a profik is belefutnak.
A legelemibb hiba természetesen a késés, de a korábbi munkáltató szidalmazását sem kedvelik a humánerőforrás szakemberek.
A megkérdezettek 20 százaléka azt sem veszi jó néven, ha túl közvetlen hangnemben beszél a pályázó, ezt már sokan "bratyizásnak" tartják.
Még ennél is többen, a válaszadók 67 százaléka nézi rossz szemmel a túl kihívó öltözéket, ami úgy tűnik, nagyobb problémát jelent, mint a pályázati anyagban ejtett nyelvtani hiba, vagy elütés - utóbbiról ugyanis csak 58 százalék vélekedik főben járó bűnként, amit ráadásul el is néznek, ha az interjún különösen talpraesettnek tűnik az illető.
Az álláskeresők sok hr-specialistánál azzal is kiverik a biztosítékot, ha idejekorán rákérdeznek a fizetésre, vagy egyéb juttatásokra, vagy ha a rugalmas időbeosztás felől érdeklődnek. A válaszadók 30 százaléka szerint ilyen kérdéseket csak az interjút követően, visszahívás esetén érdemes feltenni, 39 százalékuk szerint azonban egyáltalán nem a pályázó feladata ezt a témát felhozni.
A manapság közkedvelt közösségi oldalak használatáról is megkérdezték a szakembereket. A válaszolók 75 százaléka azt állítja, egyáltalán nem nézi meg a pályázók Facebook, Twitter adatlapját, vagyis azoknak sem kell pánikolniuk, akik túl sok személyes adatot osztanának meg a világhálón.

Forrás propeller.hu.


2009. november 19., csütörtök

Játsszunk doktorost!


Könnyen kezelhető és áttekinthető, ingyenes keresőszolgáltatást indított egy magyar fejlesztőcsapat, a WebLib orvosok, kutatók, szakértők, betegek és érdeklődők részére. A különböző szempontok szerint csoportosított találatokból összeálló kép lényegesen árnyaltabb, mint egy hagyományos keresési megoldás esetében.

A HealthMash egy új szemléletű keresőtechnológiát ötvöz a megbízható adatokra építkező egészségügyi tudásbázissal, s ezért tud lényegesen precízebb válaszokkal szolgálni a felhasználók által keresett problémákra.

Technológiáját tekintve a HealthMash azért számít újdonságnak, mivel a keresett témában híreket, kutatási eredményeket csak olyan oldalakról gyűjt, amelyeket a fejlesztők megbízhatónak ítéltek.

Az orvosok, kutatók, szakértők és betegek részére a HealthMash mostantól egy olyan könnyen kezelhető és jól áttekinthető szolgáltatást kínál, amelyet bárki ingyenesen használhat világszerte. Az egyes betegségekre keresve nem csak azok definícióját találhatják meg a téma iránt érdeklődők, hanem a lehetséges kezelési módozatokat, az alkalmazható gyógyszereket, az alternatív gyógymódokat, sőt a kísérleti fázisban levő tudományos eredményeket, szakmai publikációkat is.

A HealthMash nem csupán adatokat és forrásokat gyűjt össze, hanem megmutatja azok összefüggéseit is. Az újgenerációs egészségügyi, orvosi megoldáskereső használata ennek ellenére nem bonyolult, a találatai nélkülözik a duplikációkat, illetve sosem kínál a felhasználónak átláthatatlan mennyiségű találatot. Az új szolgáltatás segítségével a keresett kérdésekben így sokkal könnyebb megtalálni a releváns információt, a megfelelő válaszokat azok számára, akik hiteles információra számítanak az interneten is.

A teljes cikk a Technet.hu-n.


Macerás melók V. - Használd az .ini file-t!

  
Újabb levél a postaládámban, P-től, új megbízás:

- Hozz létre egy új TM-et, és alkalmazd a csatolmányban található .ini file-t.

Mi a pity-pang az az .ini file??? Egy adott program beállításait tároló, szöveges formátumú állomány. Az .ini fájlokat a programok általában csak induláskor (inicializációkor) olvassák fel, és a program bezárásáig az abban meghatározott értékekkel dolgoznak, de bizonyos esetekben futás közben is érvénybe léphetnek a beállításokon végzett módosítások. Az .ini fáljoknak legtöbbször .ini a kiterjesztésük, de elterjedt a .CFG kiterjesztés használata is.

Mihez kezdtem tehát? Először is létrehoztam az új memóriát, nyitva is hagytam. Majd az Options, Translation Memory Options, "Tools" menüpontokat végigpötyögtetve, megnyomtam a "Tag Settings" billentyűt. Macskám van, és ne legyek kemény?!
Megjelent a Tag Settings beállítások képernyője. A jobb oldalon az "Open" megnyomásával előkotortam a porosodó aktáim közül a szükséges *.ini file-t. Kijelöltem, és rákattintottam az "Open"-re. Egy laza OK-val bezártam az ablakot, egy még ennél is lazább OK-val a Translation Memory Options ablakot.
Aztán elindítottam a Tageditor-t: Tools, majd Tag Settings, Tag Settings Manager. Megismételtem a fenti lépéseket, mert nem volt látható az imént betöltött *.ini. Az efféle macerás melók előtt a Tageditor, a fordítandó file megnyitásakor automatikusan feldobja a beállítás lehetőségét, csak kiválasztottam a frissen beüzemelt .ini-t, innen már a szokásos rutin... Egy újabb megoldott ügy!


2009. november 16., hétfő

Lászt minit!

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ 2009. november 16-22. között a világ 78 országához hasonlóan, Magyarországon immáron másodszorra rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Hetét. Az eseménysorozatra a brit kormány által kiemelten támogatott Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg annak érdekében, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, hogy új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, hogy összefogva jobb megoldásokat találjanak a kor kihívásaira.


Bővebben a budapesti programokról itt.

Bővebben a vidéki programokról itt.


2009. november 13., péntek

Túlélő csomag ingyen - Könyvajánló


Egy könyvújdonságra szeretném a nyájas olvasó figyelmét felhívni. Novemberben jelenik meg Chris Anderson: Ingyen! A radikális árképzés jövője című műve. Anderson az üzleti világ jövőjét vetíti elénk. Éles logikával és meggyőző példákkal mutatja be, hogy ma már az ingyenesség egy üzleti stratégia, amely nélkül a cégek hosszabb távon nem tudnak talpon maradni.A szerző bemutatja az ingyengazdaságtan alapjait, részletesen tárgyalja azokat az üzleti modelleket, amelyekkel kiszabadíthatjuk az ingyenesség profitot hozó szellemét a palackból és ötleteket ad ahhoz, hogyan vegyük fel a versenyt a konkurenciával, ha az ingyen adja azt, amit mi megpróbálunk eladni.
A könyv megrendelhető itt.
  

2009. november 12., csütörtök

Gumicsizmás történet

Hív a kedvenc megbízóm:

- Hellácska! Ébren vagy már?
- Azt hiszem igen! És te?
- Én már reggel négykor belepattantam a gumicsizmába! Figyelj, de nem ezért hívtalak! Nem tudom, feltűnt-e, hogy a Te irodád, sokat mondok, de vagy 10 méterre van légvonalban az én irodámtól. Ugorjál má' be Te is a gumicsizmádba, azt' csattogj má' át, igyunk meg egy kávét!

Ki tud ilyen becéző szavaknak ellenállni... Amikor felmerül a fordító életében a szabadúszás, sokszor mintegy rémképként, Jetiként látja viszont magát az ember. Lestrapáltan, igénytelen csimbókos hajjal görnyed a csokis és kávéplecsnis billentyűzet felett a szinte áthatolhatatlan balladai félhomályban. A valóság azonban nem ez! Bár tény és való, hogy a szabadúszás, nem ügyfélszolgálat és nem is élére vasalt munkahely, ahol pontban négykor kiesik a kezünkből a toll, de olyan szabadságérzetet ad, amit már nem nagyon akarunk majd visszacserélni. A kávézásra ezúttal sem az irodában került sor: a helyi cukrászdában tettük tiszteletünket, amit szintén nagy span birtokol és üzemeltet. Mivel évtizedek óta gyűrjük egymást - Jézus ereje, még kimondani is nehéz, de így van - kortyolgatás közben arcunkon cinkos mosoly játszik. Nem is olyan régen, még hóval temettük be egymást suli után, mára mindegyikünk a maga ura lett. Előjönnek a sztorik, az ügyes-bajos dolgok, a vállalkozói lét nehézségei, közben a friss sütemények, lepény és pogácsa simogató illata járja szokásos táncát: lassú-gyors-lassú-lassú, az ajtó éberen csilingel.
- Csókolom, Liszi néni!
- Ich wollt' noch die Torte bezahlen...
- Des is' scho' geregelt.
Az élet tehetséges rendező, tanuljunk meg egy-egy pillanatra megállni, és észrevenni a rejtett üzeneteit!


2009. november 10., kedd

Ahol a vadak várnak...

AlleNEU.indd 
Tartozom egy vallomással. Nem vagyok az a tipikus filmrajongó garbós értelmiségi, alig tudnék pár filmet említeni, amit valamilyen oknál fogva végignéztem az utóbbi időben, bár az anti-TV opcióm odahaza igen nagy népszerűségnek örvend. Mégis, mikor pár hete rábukkantam a következő filmre, nagyot dobbant a szívem. Where the wild things are... Magyar fordításában: Ahol a vadak várnak. A film az azonos címet viselő mesekönyv továbbgondolt, kibontott története, gyönyörű, inspiratív képi világgal, jól sikerült jelmezekkel. Annak idején az egyetemen az egyik kedvenc órám a Gyermek- és ifjúsági irodalom (Twain, Ende, Grimm testvérek, Busch) volt, így ismertem meg többek között Maurice Sendak alapművét is, ami a filmnek köszönhetően várhatóan idén jelenik meg először magyarul a Park Kiadó gondozásában. A mai napig rendszeresen olvasom az eddig kimaradt és a legújabb gyermek- és ifjúsági műveket, eredetiben vagy fordításban, ahogy éppen elérhető. Emlékszem, kiskoromban szabályosan megbabonáztak a nyugati gyermekkönyvek: még a papírjuk is más volt. Amikor a magunkfajta gyermeknevelésbe is kezd, nem is lehet kérdés a kétnyelvűség. Mert ezt nem lehet elég korán kezdeni, akkor sem, ha más pályát választ majd a gyermekünk. Óriási és ritka kincs ez, megfizethetetlen és elvehetetlen többlet, amit továbbadhatunk: élő szóban, leírva, mesekönyvekben, versikékben, dalokban, filmeken keresztül, oviban, iskolában, különórán. Ne hagyjuk elveszni!

Do not adjust your set!

Avagy a hiba tényleg nem az Ön készülékében van. A hiba az Ő készülékükben van... A tragikusan komikus Monty Python-csoport idén ünnepli 40. születésnapját, eme jeles esemény apropóján filmes és televíziós munkásságáért megkapta a Brit Film és Televíziós Akadémia (BAFTA) különdíját, amit John Cleese a következő képpen kommentált: "Ha közelebbről is meg akarják nézni a díjat, menjenek fel holnap az eBayre."
A Monty Python, ami olyan műremekeket tudhat magáénak mint a Repülő Cirkusz sorozat, a Brian élete vagy a Gyalog galopp, egyedi stílust alkotott a humor legmélyebb bugyraiban, nyelvezete félreismerhetetlen, igazi csemege. Akarva-akaratlanul óriási feladat elé állították ezzel azonban a világ fordítóit, akiknek feladata messze túlmutat egy egyszerű tükörfordításon. A Monthy Python műveinek magyar fordítása Bárány Ferenc és Galla Miklós kórosan tekergő agytekervényeit dicsérik, előbbi fordította a Monty Python legújabb darabját, a lefordíthatatlan Spamalot-ot is magyarra, amelyet a Madách Színházban most élőben is lektorálhatunk.




Brian anyja (kelletlenül): – Kik vagytok?
Bölcsek: – A három napkeleti bölcs.
Brian anyja: – ... Mííí???
Bölcsek: – A három napkeleti bölcs.
Brian anyja: – Akkor meg mi a fészkes fenét kerestek itt egy tehénistálló kellős közepén, hajnali kettőkor? Szerintem ez nem valami bölcs dolog!
Bölcsek: - Csillag vezetett minket.
Brian anyja: - Szerintem inkább egy pálinkásüveg!

Brian élete (Life of Brian), 1979, Részlet