A boldogító igen előtt...

Lássuk, melyek azok a biztonsági, már-már önvédelmi lépések, amelyeket egy új megbízás elfogadása előtt el kell végeznünk:

1. Nézzünk a megbízó körmére. Ma már számos olyan oldal áll rendelkezésünkre, ahol utána nézhetünk, ki is az, aki velünk szeretne dolgoztatni. A TranslatorsCafe-n és a Proz-on is található olyan gyűjtőoldal, ami rendszerezi az adott megbízókkal eddig szerzett tapasztalatokat, német ajkúaknak a Zahlungspraxis is kötelezően csekkolandó fórum. A közösségi adószám, ami külföldi megbízók esetében fontos, szintén ellenőrizhető az interneten. Vessünk egy pillantást a megbízó e-mail címének kiterjesztésére is. Intő jel legyen, ha nem veszik fel a telefont többszöri próbálkozásra sem.
2. Mielőtt igent mondanánk a megbízásra, kukkantsunk bele az anyagba, ha lehetőségünk van rá, hogy számunkra emészthető-e az téma. Ha úgy érezzük, hogy a tematika teljesen kívül esik érdeklődési körünkön vagy megbízható általános alapismereteinket messzemenően meghaladja, utasítsuk vissza a munkát.
3. Becsüljük meg előzetesen, mennyi időt vesz igénybe az anyag lefordítása, a hatalmas mennyiség egyik napról a másikra legyen intő jel: a nagy spílerek is ebben a bizniszben, utaznak: a PM nem tudja jól felosztani az anyagot, vagy már huszonöten elhasaltak előttünk az anyag többi részével. Nem árt résen lenni! Ha nem fizetnek sürgősségi felárat, tuti, hogy hasonszőrű elkövetővel van dolgunk.
   
4. Ellenőrizzük, hogy megnyitható-e a file, amit kaptunk, és hogy tényleg az-e, amit leegyeztettünk. Soha ne felejtsük el megerősíteni, hogy minden rendben megérkezett. Amennyiben az e-mail, bár tartalmazza a fordítandó anyagot, mégis pusztán csak érdeklődés, a végső megerősítésig ne kezdjük el a fordítást.
5. Mindig kérjünk megrendelőt, ellenőrizzük a benne található adatok hitelességet, amennyiben lehetséges. Tisztázzuk a fizetési feltételeket. Mi az elszámolás alapja: dokumentum, oldal, sor, karakter vagy szó. Ha karaktert fizetnek, akkor azt a szóközök beleszámításával, vagy anélkül teszik-e. Ha szóalapú az elszámolás, cél- vagy forrásszót értenek-e ez alatt. Mi a helyzet az ismétlődésekkel? 100% match (teljes ismétlődés) és fuzzy, milyen áron futnak. Ezeket később a megrendelő is pontosan rögzíti. Ha Word doksikat fordítunk, könnyen ellenőrizhetjük az Eszközök > Szavak száma opció segítségével a számítást, a Trados Analyze funkciója az ismétlődéseket is felismeri.

   

Tejjel rózsát, rózsát tejjel

Quanno mámmeta t'ha fatta,  Vuó' sapé comme facette?  Pe' 'mpastá sti ccarne belle,  Tutto chello ca mettette? Ciento rose 'ncappucciate, Dint' 'a mártula mmescate... Latte, rose, rose e latte, Te facette 'ncopp' 'o fatto!... Nun c'è bisogno 'a zingara P'andiviná, Cuncè'... Comme t'ha fatto mámmeta, 'O ssaccio meglio 'e te!... E pe' fá 'sta vocca bella, Nun servette 'a stessa dose... Vuó' sapé che nce mettette? Mo te dico tuttecosa: Nu panaro chino, chino, Tutt' 'e fravule 'e ciardino... Mèle, zuccaro e cannella, Te 'mpastaje 'sta vocca bella...

Mikor megformált anyácskád, Tudod-e, hogyan csinálta? Hogy-e szép testet összegyúrja Mi mindent nem kevert hozzá? Rózsabimbóból vagy százat Összekevert egy mozsárban: Tejjel rózsát, rózsát tejjel - S egyszerre csak kész is lettél Nem kell ahhoz cigányleány, Hogy megtudjuk, Cunce, Hogyan formált meg anyácskád, Jobban tudom, mint te! S hogy e szép szád megcsinálja, Az az adag már nem volt jó, Tudod-e, mit kevert hozzá? Most majd elmondom, mi mindent: Telistele szakajtóval Kertben termett finom epret, Mézet, cukrot és fahéjat; Ebből gyúrta a szép szádat.

Szomráky Béla fordítása

Utak a siker felé...

Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek.
Két kis ugrással nem jutunk át a szakadékon.

David Lloyd George (1863. január 17. – 1945. március 26.)

Macerás melók VI.- Filter definition not found

Nem is olyan régen, egy teljesen átlagos reggelen, a második kávém után, a TagEditor kétnyelvű, eredetileg InDesign file-ok megnyitásakor kellemetlen meglepetés ért: Filter definition not found: Trados Indesign Filter 1.0.0.0. A probléma abból adódik, hogy a szoftverfejlesztők nem voltak elég alaposak, és bizony, a Trados-ba némi hiba csúszott a szűrők tekintetében, hovatovább nem jól nevezték el az Indesign filtert... A második kávé után az emberfia könnyen paprikás hangulatba jön, én mégis adtam egy esélyt magamnak. Megnyitottam a NotePad-et, közismertebb nevén Jegyzettömböt, megnyitottam belőle a .ttx-et, a kétnyelvű file-t. Rákerestem az InDesign szóra, a kis- és nagybetűk megkülönböztetésével, majd Kicseréltem Indesign-ra, a kis- és nagybetűk megkülönböztetésével. (Fordított relációban is működhet.) Bejött! Ha nem járunk ekkora szerencsével, látogassunk el a gyártó honlapjára, onnan is letölthetjük a hiányzó filtert. Szűrőt csak a gyártótól, a törvény mindenek előtt, micsoda nap volt!

Lifting

   
Vannak, akik szerint nincs is rá szükségünk, megint mások a gagyi megoldással is beérik. Olyanok is akadnak, akik az egészet rábízzák másra, majd az tudja helyettük, mi lesz a nekik megfelelő, és úgy gondolják, hogy a bizalomért a tutit kapják cserébe. De akadnak olyanok is, akik még szeretnek mindenben nagyot és egyedit gurítani. A weblapjukkal is. A válság, illetve a válság fedőnév alatt zajló piaci átrendezés megmutatta, hogy nincsenek biztos befutók. Hatalmas cégeket is érhet meglepetés, régi megbízók is inthetnek műkönnyes pát. Ilyen időkben nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy marketinglehetőséget csak úgy elszalasszunk: a weblap az egyik legalapvetőbb eszközünk. Hogy mennyire van toppon a virtuális névjegyünk, hovatovább portfóliónk, megérett-e egy teljes liftingre, öt pofonegyszerű kérdés megválaszolásával eldönthetjük.

Egy: Elég gyorsan töltődik-e be az oldalunk?

Elég sok munkánkba telt, míg egy látogató rátalált weblapunkra. De vajon, pillanatok alatt eléri-e azt, amit szeretne? Netán rém lassú flash animációkba, intro-kba ütközik, ami arra készteti, hogy be se lépjen hajlékunkba? Az örök igazság, úgy látszik megdönthetetlen, minél hosszabb a betöltési idő, annál kevesebb a látogatónk, annál kevesebb az üzlet...

Kettő: Konzisztens-e az oldalunk?

Stílusát, kivitelezését tekintve egységes-e az oldal? A navigációs panelek, betűtípusok, színek, az URL-k formátuma egyezik-e? Találunk-e elírást, nem odaillő betűtípust, képet, aminek esze ágában sincs betöltődni, csak a hűlt helyét csodálhatjuk? A keresőmotorok bizony a konzisztencia minden vetületét vizslatják és vetik össze a rengeteg hasonló találattal...

Három: A weboldalunk hemzseg a vizuális túltelítettségtől?

Sok helyütt előforduló probléma, hogy minél több információt helyeznek el a site-on. Az eredmény: szövegtől, képektől, linkektől, ikonoktól, gomboktól, hirdetésektől és minden fittyfenétől hemzsegő kirakat. A túl sok információ, csakúgy, mint a túlzásba vitt smink, vagy azonnal lepattintja az érdeklődőt, vagy rengeteg ideje elmegy a máz vakargatásával. Őrizzük meg az egyedi arcélünket! Szakítsunk időt az információk helyes hierarchiájának kialakítására, és elemezzük, hogy oldalunk hogyan rendszerezi ezeket. Ha a tartalom megfelelő hierarchiával párosul, megveregethetjük a vállunkat.

Négy: Dizájn vagy már inkább dizájncenter?

A stílus maga az ember, ami néhány évvel ezelőtt zsírkirály volt, ma már pókhálós csontváz. Ilyen például a flash intro is: időrabló felesleges macera. A weblap állandó törődést igényel, ha tényleg szeretnénk valamit kezdeni vele. Mazsoláknak must-have kategória.

Öt: Tökéletesen jelenik meg a weblapunk?

És a tökéletes, tényleg tökéletes minden operációs rendszer minden böngészőjében, nincsenek összecsúszó szövegek, felesleges görgetősávok. Ennek ellenőrzésére nem szükséges minden böngészőt telepíteni gépünkre, de erről majd később bővebben. Azért az IE-t és a Firefox-ot kötelezően ellenőrizzük.

Nos, legyen szó kisebb korrekciós beavatkozásokról, ráncfelvarrásról vagy akár nagy generálról, ne késlekedjünk! A fenti öt kérdés nagyon alapvető hiányosságokra összpontosít, azonban egy jó weboldal sokkal több ördöngösséget rejt magában. A virtuális piactéren a weblap a tájékozódás elengedhetetlen kelléke, fektessünk rá ezért minél nagyobb hangsúlyt, ne álljunk be a sorba: merjünk nagyot gurítani!

A teljes cikk az Elance-on, érdemes betérni!

Keletmagyar dialektus

Magyarország olyan ország, aminek van szomszédja jobbról is, balról is, fejtől is, lábtól is, és még el se mondtunk mindent. Az országban jobbára magyarok élnek, tehát egy kis ízes magyar szóért nem kell a határon átkelni. Persze, aki keres, az ott túl is talál, mint az egyszeri termelési tudósító, aki szomszédolás közben egy hideg gyárba vetődött. A sötét műhelycsarnokban üldögéltek a munkások, és cigarettáztak. A kajla gyárkémény még dohányfüstöt sem eregetett a hajdan fenyőerdős hegyekre.

A mi tőrőlmetszett hírlapírónk menten föltett a dolgozóknak néhány kérdést, és a maga jól bevált riporttechnikai gyakorlatával nyomban meg is felelt rájuk. Kísérői iránti lojalitásból a hangsúlyt a népgazdasági érdekekre helyezte.

A takaros kis szónoklat végeztével az egyik dolgozó akkurátusan elnyomta csikkjét a bakancsa talpán.

– Abban fáradozunk mi is.

– Hogyhogy?

– Takarítjuk az energiát megfele.

Hallottam ezt télen, vadvirágos réten, hol a jeget aszalják, porcukorral megsózzák.

Czakó Gábor - Banga Ferenc: 77 magyar rémmese

Kérem a következőt!

  
A főállású fordítók közül sokan alkalmazottként keresik meg a betevőre valót. Ha új állást pályázunk meg, netán a legelső munkahelyünkre szeretnénk bekerülni, nem árt, ha interjú előtt még egyszer tudatosítunk néhány evidenciát, bár interjúztatási tapasztalatom azt mutatja, hogy akik hajlamosak az alábbi hibákat elkövetni, érdemben úgysem készülnek fel az interjúra, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy vajon, milyen hibát követnek el... Azt azonban szeretném előre bocsátani, hogy a helyesírási, szövegszerkesztési, tördelési, stilisztikai hiányosságokkal küszködő szakfordító jelöltek, bölcsebben teszik, ha a kölcsönös humanitás jegyében megspórolják a fogadó fél idejét, és nem is jelentkeznek...

A Society for Human Resource Management legfrissebb felmérését közel 500 hr-vezető körében végezte el, akiket arról kérdeztek, hogy egy interjú során milyen hibákat szoktak a pályázók elkövetni. Jó néhányba még a profik is belefutnak.

A legelemibb hiba természetesen a késés, de a korábbi munkáltató szidalmazását sem kedvelik a humánerőforrás szakemberek.

A megkérdezettek 20 százaléka azt sem veszi jó néven, ha túl közvetlen hangnemben beszél a pályázó, ezt már sokan "bratyizásnak" tartják.

Még ennél is többen, a válaszadók 67 százaléka nézi rossz szemmel a túl kihívó öltözéket, ami úgy tűnik, nagyobb problémát jelent, mint a pályázati anyagban ejtett nyelvtani hiba, vagy elütés - utóbbiról ugyanis csak 58 százalék vélekedik főben járó bűnként, amit ráadásul el is néznek, ha az interjún különösen talpraesettnek tűnik az illető.

Az álláskeresők sok hr-specialistánál azzal is kiverik a biztosítékot, ha idejekorán rákérdeznek a fizetésre, vagy egyéb juttatásokra, vagy ha a rugalmas időbeosztás felől érdeklődnek. A válaszadók 30 százaléka szerint ilyen kérdéseket csak az interjút követően, visszahívás esetén érdemes feltenni, 39 százalékuk szerint azonban egyáltalán nem a pályázó feladata ezt a témát felhozni.

A manapság közkedvelt közösségi oldalak használatáról is megkérdezték a szakembereket. A válaszolók 75 százaléka azt állítja, egyáltalán nem nézi meg a pályázók Facebook, Twitter adatlapját, vagyis azoknak sem kell pánikolniuk, akik túl sok személyes adatot osztanának meg a világhálón.

Forrás propeller.hu.

Játsszunk doktorost!

Könnyen kezelhető és áttekinthető, ingyenes keresőszolgáltatást indított egy magyar fejlesztőcsapat, a WebLib orvosok, kutatók, szakértők, betegek és érdeklődők részére. A különböző szempontok szerint csoportosított találatokból összeálló kép lényegesen árnyaltabb, mint egy hagyományos keresési megoldás esetében.

A HealthMash egy új szemléletű keresőtechnológiát ötvöz a megbízható adatokra építkező egészségügyi tudásbázissal, s ezért tud lényegesen precízebb válaszokkal szolgálni a felhasználók által keresett problémákra.

Technológiáját tekintve a HealthMash azért számít újdonságnak, mivel a keresett témában híreket, kutatási eredményeket csak olyan oldalakról gyűjt, amelyeket a fejlesztők megbízhatónak ítéltek.

Az orvosok, kutatók, szakértők és betegek részére a HealthMash mostantól egy olyan könnyen kezelhető és jól áttekinthető szolgáltatást kínál, amelyet bárki ingyenesen használhat világszerte. Az egyes betegségekre keresve nem csak azok definícióját találhatják meg a téma iránt érdeklődők, hanem a lehetséges kezelési módozatokat, az alkalmazható gyógyszereket, az alternatív gyógymódokat, sőt a kísérleti fázisban levő tudományos eredményeket, szakmai publikációkat is.

A HealthMash nem csupán adatokat és forrásokat gyűjt össze, hanem megmutatja azok összefüggéseit is. Az újgenerációs egészségügyi, orvosi megoldáskereső használata ennek ellenére nem bonyolult, a találatai nélkülözik a duplikációkat, illetve sosem kínál a felhasználónak átláthatatlan mennyiségű találatot. Az új szolgáltatás segítségével a keresett kérdésekben így sokkal könnyebb megtalálni a releváns információt, a megfelelő válaszokat azok számára, akik hiteles információra számítanak az interneten is.

A teljes cikk a Technet.hu-n.

Macerás melók V. - Használd az .ini file-t!

  
Újabb levél a postaládámban, P-től, új megbízás:

- Hozz létre egy új TM-et, és alkalmazd a csatolmányban található .ini file-t.

Mi a pity-pang az az .ini file??? Egy adott program beállításait tároló, szöveges formátumú állomány. Az .ini fájlokat a programok általában csak induláskor (inicializációkor) olvassák fel, és a program bezárásáig az abban meghatározott értékekkel dolgoznak, de bizonyos esetekben futás közben is érvénybe léphetnek a beállításokon végzett módosítások. Az .ini fáljoknak legtöbbször .ini a kiterjesztésük, de elterjedt a .CFG kiterjesztés használata is.

Mihez kezdtem tehát? Először is létrehoztam az új memóriát, nyitva is hagytam. Majd az Options, Translation Memory Options, "Tools" menüpontokat végigpötyögtetve, megnyomtam a "Tag Settings" billentyűt. Macskám van, és ne legyek kemény?!

Megjelent a Tag Settings beállítások képernyője. A jobb oldalon az "Open" megnyomásával előkotortam a porosodó aktáim közül a szükséges *.ini file-t. Kijelöltem, és rákattintottam az "Open"-re. Egy laza OK-val bezártam az ablakot, egy még ennél is lazább OK-val a Translation Memory Options ablakot.

Aztán elindítottam a Tageditor-t: Tools, majd Tag Settings, Tag Settings Manager. Megismételtem a fenti lépéseket, mert nem volt látható az imént betöltött *.ini. Az efféle macerás melók előtt a Tageditor, a fordítandó file megnyitásakor automatikusan feldobja a beállítás lehetőségét, csak kiválasztottam a frissen beüzemelt .ini-t, innen már a szokásos rutin... Egy újabb megoldott ügy!

Lászt minit!

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ 2009. november 16-22. között a világ 78 országához hasonlóan, Magyarországon immáron másodszorra rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Hetét. Az eseménysorozatra a brit kormány által kiemelten támogatott Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg annak érdekében, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, hogy új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, hogy összefogva jobb megoldásokat találjanak a kor kihívásaira.

Bővebben a budapesti programokról itt.

Bővebben a vidéki programokról itt.

Túlélő csomag ingyen - Könyvajánló

Egy könyvújdonságra szeretném a nyájas olvasó figyelmét felhívni. Novemberben jelenik meg Chris Anderson: Ingyen! A radikális árképzés jövője című műve. Anderson az üzleti világ jövőjét vetíti elénk. Éles logikával és meggyőző példákkal mutatja be, hogy ma már az ingyenesség egy üzleti stratégia, amely nélkül a cégek hosszabb távon nem tudnak talpon maradni.A szerző bemutatja az ingyengazdaságtan alapjait, részletesen tárgyalja azokat az üzleti modelleket, amelyekkel kiszabadíthatjuk az ingyenesség profitot hozó szellemét a palackból és ötleteket ad ahhoz, hogyan vegyük fel a versenyt a konkurenciával, ha az ingyen adja azt, amit mi megpróbálunk eladni.

A könyv megrendelhető itt.
  

Gumicsizmás történet

Hív a kedvenc megbízóm:

- Hellácska! Ébren vagy már?

- Azt hiszem igen! És te?

- Én már reggel négykor belepattantam a gumicsizmába! Figyelj, de nem ezért hívtalak! Nem tudom, feltűnt-e, hogy a Te irodád, sokat mondok, de vagy 10 méterre van légvonalban az én irodámtól. Ugorjál má' be Te is a gumicsizmádba, azt' csattogj má' át, igyunk meg egy kávét!

Ki tud ilyen becéző szavaknak ellenállni... Amikor felmerül a fordító életében a szabadúszás, sokszor mintegy rémképként, Jetiként látja viszont magát az ember. Lestrapáltan, igénytelen csimbókos hajjal görnyed a csokis és kávéplecsnis billentyűzet felett a szinte áthatolhatatlan balladai félhomályban. A valóság azonban nem ez! Bár tény és való, hogy a szabadúszás, nem ügyfélszolgálat és nem is élére vasalt munkahely, ahol pontban négykor kiesik a kezünkből a toll, de olyan szabadságérzetet ad, amit már nem nagyon akarunk majd visszacserélni. A kávézásra ezúttal sem az irodában került sor: a helyi cukrászdában tettük tiszteletünket, amit szintén nagy span birtokol és üzemeltet. Mivel évtizedek óta gyűrjük egymást - Jézus ereje, még kimondani is nehéz, de így van - kortyolgatás közben arcunkon cinkos mosoly játszik. Nem is olyan régen, még hóval temettük be egymást suli után, mára mindegyikünk a maga ura lett. Előjönnek a sztorik, az ügyes-bajos dolgok, a vállalkozói lét nehézségei, közben a friss sütemények, lepény és pogácsa simogató illata járja szokásos táncát: lassú-gyors-lassú-lassú, az ajtó éberen csilingel.

- Csókolom, Liszi néni!

- Ich wollt' noch die Torte bezahlen...

- Des is' scho' geregelt.

Az élet tehetséges rendező, tanuljunk meg egy-egy pillanatra megállni, és észrevenni a rejtett üzeneteit!

Ahol a vadak várnak...

 

Tartozom egy vallomással. Nem vagyok az a tipikus filmrajongó garbós értelmiségi, alig tudnék pár filmet említeni, amit valamilyen oknál fogva végignéztem az utóbbi időben, bár az anti-TV opcióm odahaza igen nagy népszerűségnek örvend. Mégis, mikor pár hete rábukkantam a következő filmre, nagyot dobbant a szívem. Where the wild things are... Magyar fordításában: Ahol a vadak várnak. A film az azonos címet viselő mesekönyv továbbgondolt, kibontott története, gyönyörű, inspiratív képi világgal, jól sikerült jelmezekkel. Annak idején az egyetemen az egyik kedvenc órám a Gyermek- és ifjúsági irodalom (Twain, Ende, Grimm testvérek, Busch) volt, így ismertem meg többek között Maurice Sendak alapművét is, ami a filmnek köszönhetően várhatóan idén jelenik meg először magyarul a Park Kiadó gondozásában. A mai napig rendszeresen olvasom az eddig kimaradt és a legújabb gyermek- és ifjúsági műveket, eredetiben vagy fordításban, ahogy éppen elérhető. Emlékszem, kiskoromban szabályosan megbabonáztak a nyugati gyermekkönyvek: még a papírjuk is más volt. Amikor a magunkfajta gyermeknevelésbe is kezd, nem is lehet kérdés a kétnyelvűség. Mert ezt nem lehet elég korán kezdeni, akkor sem, ha más pályát választ majd a gyermekünk. Óriási és ritka kincs ez, megfizethetetlen és elvehetetlen többlet, amit továbbadhatunk: élő szóban, leírva, mesekönyvekben, versikékben, dalokban, filmeken keresztül, oviban, iskolában, különórán. Ne hagyjuk elveszni!

Do not adjust your set!

Avagy a hiba tényleg nem az Ön készülékében van. A hiba az Ő készülékükben van... A tragikusan komikus Monty Python-csoport idén ünnepli 40. születésnapját, eme jeles esemény apropóján filmes és televíziós munkásságáért megkapta a Brit Film és Televíziós Akadémia (BAFTA) különdíját, amit John Cleese a következő képpen kommentált: "Ha közelebbről is meg akarják nézni a díjat, menjenek fel holnap az eBayre."

A Monty Python, ami olyan műremekeket tudhat magáénak mint a Repülő Cirkusz sorozat, a Brian élete vagy a Gyalog galopp, egyedi stílust alkotott a humor legmélyebb bugyraiban, nyelvezete félreismerhetetlen, igazi csemege. Akarva-akaratlanul óriási feladat elé állították ezzel azonban a világ fordítóit, akiknek feladata messze túlmutat egy egyszerű tükörfordításon. A Monthy Python műveinek magyar fordítása Bárány Ferenc és Galla Miklós kórosan tekergő agytekervényeit dicsérik, előbbi fordította a Monty Python legújabb darabját, a lefordíthatatlan Spamalot-ot is magyarra, amelyet a Madách Színházban most élőben is lektorálhatunk.

Brian anyja (kelletlenül): – Kik vagytok?

Bölcsek: – A három napkeleti bölcs.

Brian anyja: – ... Mííí???

Bölcsek: – A három napkeleti bölcs.

Brian anyja: – Akkor meg mi a fészkes fenét kerestek itt egy tehénistálló kellős közepén, hajnali kettőkor? Szerintem ez nem valami bölcs dolog!

Bölcsek: - Csillag vezetett minket.

Brian anyja: - Szerintem inkább egy pálinkásüveg!

Brian élete (Life of Brian), 1979, Részlet

Mulandóság és halhatatlanság

A világirodalom klasszikusai és újrafordításaik – előadássorozat az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. A Metafora-estek keretében, az Országos Idegennyelvű Könyvtárral együttműködésben 2009 őszén új sorozatot indít útjára a Magyar Műfordító Egyesület. Havonta az OIK rendezvénytermébe várják az irodalom és a műfordítás iránt érdeklődőket. A meghívott előadók klasszikus világirodalmi művek újra- meg újrafordításáról beszélnek. A változó nyelv és ízlés, az újabb és újabb fordítói iskolák diktálta újrafordítások csodálatos módon nem összezavarják, inkább gazdagítják az eredeti műről alkotott képünket. Az előadók erről a jelenségről és egyes, mindenki által ismert klasszikus művek újrafordításairól beszélnek majd.

A novemberi Metafora-est Nemes Anna, mások mellett Philip Roth fordítója. Az est helye: Ráday Képesház (XI. ker. Ráday u. 25.), időpontja: 2009. november 17., kedd, 19 óra. A programról részletesen itt olvashatunk.

Tanulni vagy nem tanulni?

Annak idején, amikor megszületett az elhatározás, hogy főállású fordítóként szeretnék majdan érvényesülni, egyértelmű volt számomra, hogy papír nélkül egy tapodtat sem. Persze, a magyar virtus a kiskapukra épít, én tekintve, hogy anyai ágon, igen-igen messze állok a magyar virtustól, a biztos alapokra szeretek építeni. Arról is döntenem kellett, hogy csak bemegyek az ELTE-re, és levizsgázok, netán ismét beülök az iskolapadba.

Hogy mit kell ilyen esetekben figyelembe vennünk, íme, a legfontosabbak:

- van-e időnk a képzésre: elenged-e a felettesünk, ha dolgozunk a suli mellett (előre szembesíteni kell a céljainkkal, ha nincs annyi szabadságunk, hogy elengedjük saját magunkat...)

- lesz-e a lehetőségünk a házi feladatok (fordítások hétről hétre, referátumok stb.) elkészítésére,

- el tudunk-e szakadni a vizsgákra akár munkaidőben is,

- ki tudunk-e csengetni félévente párszázezret a tandíjra?

A probléma megközelítésének szubjektív oldala: a tudásvágy. Ez egyértelműen az iskolapadba ültet. A profizmus egyik kulcsa az alázat. A munkával szembeni alázat. Tudok-e eleget? Vannak-e gyenge pontjaim? Tudhatok-e mindent? Ász vagyok-e lingvisztikában? Van-e csiszolandó a stílusomon? Van-e terület, ami kifejezetten érdekel, vonzásban tart! Tudom-e használni a fordítószoftvereket?

A szakfordító képzést nem úgy kell elképzelni, mint egy szabás-varrás szakkört, jön egy kontyos néni, és minden trükköt megtanít A-tól Z-ig. Ebben a szakmában nincs megállás: akár belsősként, akár szabadúszóként szeretnénk boldogulni. Különösen érvényes ez az újoncokra: aki ősidők óta a piacon van, és bejáratott megbízói körrel rendelkezik, megengedheti magának, hogy ne tudjon például Umlaut-ot használni a német fordításában, vagy élből elutasítson minden újszerűt a munkájában, mondván, majd ő azt jobban tudja... A mazsolák ezen helyben elvéreznének, ha új arcként akarnak betörni a piacra: farkastörvények uralkodnak.

Én a suli mellett döntöttem, a döntésben nagyon sok tényező közrejátszott: a tudásvágy, a szakmával szembeni alázat, a szakirány és még sorolhatnám. Bár nagyon megfeszítő két év volt, az egyik legjobb döntésemnek tartom a mai napig: minden áldott pénteken estig, szombaton pedig reggeltől délutánig (inkább 8-8-ig tartó munkaidő mellett, állandó késésben és rohanásban)... Az, hogy a képzés milyenre sikeredik, nagyban függ az alapanyagtól is. Mi a legtöbbet egymástól tanultunk, hiszen már szinte mindenkinek volt, nem is akármilyen előélete. Egy hihetetlen szakértő gárda verbuválódott össze, heti rendszerességű workshop-okkal. Ezt a mai napig megfizethetetlennek tartom! És ami szintén nem elhanyagolandó, életre szóló barátságok szövődtek: ott és akkor.

Mivel általában kis csoportokról van szó, hátráltathatják a haladást a nyelvi hiányosságok, a nyelvészeti ismeretek hiánya, a sántító alapműveltség, az olvasatlanság. Ahogy azt az egyik tanárom mondta: "Ebben a szakmában minden tudásukra szükség lesz, amit valaha megszereztek az évtizedek során, könyvekből, tankönyvekből, újságokból, médiából, a külvilágból..." Hiszen az ember, akár csak a magunkfajta, magának tanul!

Szív, te hálátlan szív!

Il me semblait que j' aurais porté plus patiemment sa mort ou son absence, et que j' avais moins souffert tout le temps que j' avais passé loin d' elle. Quand je gémissais dans l' éloignement, l' espoir de la revoir soulageait mon coeur; je me flattais qu' un instant de sa présence effacerait toutes mes peines; j' envisageais au moins dans les possibles un état moins cruel que le mien. Mais se trouver auprès d' elle, mais la voir, la toucher, lui parler, l' aimer, l' adorer, et, presque en la possédant encore, la sentir perdue à jamais pour moi, voilà ce qui me jetais dans des accès de fureur et de rage qui m' agitèrent par degrés jusqu' au désespoir.

Úgy éreztem, nyugodtabban tudnám elviselni Julie halálát vagy távollétét, és kevesebbet szenvedtem a tőle távol töltött időkben. Amikor messze távol sóhajtoztam, a viszontlátás reménye megkönnyebbítette a szívem; biztattam magam, hogy egyetlen pillanatnyi együttlét eltörli majd minden fájdalmamat, el tudtam képzelni, hogy lehetséges az enyémnél kevésbé kegyetlen állapot. De ott lenni mellette, látni, megérinteni, szólni hozzá, szeretni, imádni és - szinte még mindig enyémnek tudva - érezni, hogy örökre elveszett számomra: ez a düh és őrjöngés olyan önkívületébe hajszolt, amely már-már a kétségbeesésbe döntött.

(Jean-Jacques Rousseau: Az új Héloïse, IV. rész, 17. levél, 1761. Ford.: Csanak Dóra)

Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!

Impozáns programot szeretnék a kedves olvasók figyelemébe ajánlani. Magyar nyelven tart oktató webináriumokat novemberben az SDL Trados. A webináriumok Interneten keresztül kerülnek közvetítésre, tehát ahhoz, hogy részt vegyünk rajtuk, csak internetkapcsolatra és számítógép hangfalra vagy fülhallgatóra lesz szükségünk. Az ingyenes webes foglalkozások a Trados Studio bemutatása mellett a következő kérdéseket taglalják: Mi is az a fordítási memória? Hogyan működik a fordítási memória? Hogyan hozhatunk létre fordítási memóriát? Melyek az előnyei a fordítási memória használatának?

Kezdőknek, kacsingatóknak, nótórius halogatóknak kötelező. És tessék, kérem sietni lejelentkezni itt!

Karate kazettáról, avagy néhány szóban az XML-ről

E hív:

- Ööööö! Hella, lehet egy kérdésem?

- Viccelsz? Neked több is!

- Ideküldtek egy file-t, XML-ben, le tudom én ezt fordítani???

Nos, immáron kétszer érintettem eleddig az XML témakört. Ha egész álló nap csak írnék, akkor sem szabadulnék meg a mondandómtól, úgyhogy minek az a nagy rohanás?

Az XML nagyon egyszerűen fogalmazva, azért jó, mert a gép számára megkönnyíti az adatok generálását, olvasását és egyértelmű adatstruktúrát biztosít, kvázi egy biztosabb formátum a későbbi feldolgozás ill. DTP szempontjából. Az igazság az, hogy előbb-utóbb bekopogtat az ajtónkon az XML, és le kell gyűrnünk, ha játékban akarunk maradni. Jó hír viszont, hogy mára szinte mindegyik fordítószoftver nyűvi ezt a kiterjesztést, tehát nem kell nehéz küzdelemre készülnünk, nem kell beijedni, ha a megbízó megdob egy XML-lel. A látvány azonban még távolról sem mondható szépnek. A file-t azon pőre valójában megtekinthetjük Word-ben (olvasási nézetben nem látszanak a tag-ek sem), XML Editor-ban vagy akár a Microsoft herzig kis Word Viewer-ében, ami segít áttekinthetőbb képet kapni arról, mi is az, amit fordítunk. Hihetetlen, de még mindig vannak emberek, akik szeretnék pontosan tudni mivel hadakoznak. A legegyszerűbb azonban, ha behúzzuk a kis büdöst, mondjuk a TagEditor-ba, ha még nincs Studio-nk (E-nek még nincs, de például a MemoQ 3.5 is rendelkezik már XML előnézet opcióval), és helyben hagyjuk, ahogy azt kell. Óvatosan a tag-ekkel (apró zászlócskák a szövegben), nem szabad beléjük kotorni. Jól bejáratott projekt managementtel rendelkező irodák esetében a számunkra ismeretlen formátumokhoz, rendszerekhez kapunk egy írásos útmutatót is. Zárójelben jegyzem meg, az XML sem zsírkirály, nem úgy kell elképzelnünk, mint egy arany tojást tojó, gyapjas, tejet adó kocát, amit víz alatt is meg lehet lovagolni, neki is megvannak a maga kis dolgai, de ez a mi szempontunkból nem is annyira lényeges...

Útravalóul

Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet.

Fekete István (1900 - 1970)

Lépj be a varázskörbe II. - Szakfordító- és tolmácsvizsga letétele képzés elvégzése nélkül

Az alábbi intézményekben lehet a képzés elvégzése nélkül is szakfordító- és/vagy tolmácsvizsgát tenni:

Budapesti Corvinus Egyetem Nyelvi Központ Élelmiszertudományi és Kertészettudományi Kar

Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (csak tolmács)

Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar

Debreceni Egyetem Természettudományi Kar

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárság (2007. május 25. után kiállított végbizonyítványok)

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Forrás: OKM

Lépj be a varázskörbe I. - Szakfordító- és tolmácsképzések

Szakfordító- és tolmácsképzést folytató, végbizonyítványt kibocsátó intézmények, melyek végbizonyítványok ill. igazolvány megszerzésére jogosítanak

Budapesti Corvinus Egyetem Nyelvi Központ Élelmiszertudományi és Kertészettudományi Kar
Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (csak szakfordítóképzés)
Debreceni Egyetem Informatikai Kar (csak szakfordítóképzés)
Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
Debreceni Egyetem Természettudományi Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (angol, német, francia, orosz nem tanárszakosok)
Kodolányi János Főiskola
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar (műszaki szakfordító szakirány)
Nyugat-magyarországi Egyetem (Berzsenyi Dániel Főiskola)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar
Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kar 

Forrás: OKM

Az jó ánglius nyelv históriájáról - Könyvajánló

Only Bill Bryson could make a book about the English language so entertaining. With his boundless enthusiasm and restless eye for the absurd, this is his astonishing tour of English. From its mongrel origins to its status as the world's most-spoken tongue; its apparent simplicity to its deceptive complexity; its vibrant swearing to its uncertain spelling and pronunciation; Bryson covers all this as well as the many curious eccentricities that make it as maddening to learn as it is flexible to use.

Bill Bryson's classic Mother Tongue is a highly readable and hilarious tale of how English came to be the world's language.