A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lektor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lektor. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 13., kedd

Kedvenc kütyük - ErrorSpy

  
A D.O.G. GmbH a fordítás és a lokalizálás terén szerzett több évtizedes tapasztalatát felhasználva fejlesztette ki a kész fordítások ellenőrzésére szolgáló, elsőként kereskedelmi forgalomba kerülő minőségbiztosítási szoftverét, az ErrorSpy-t. Az ErrorSpy nem csak a lektorok munkáját segíti, saját fordításaink minőségét is javíthatjuk vele. A szoftver hibalistát készít, értékeli az adott fordítást, melyet szerkeszthetünk is. Hogyan működik? Rém egyszerű: az ellenőrizendő fájlt csak be kell olvasni az ErrorSpy-ba.

Milyen formátumokat kezel?
- Kétnyelvű Trados fájlok (unclean fájlok)
- TTX fájlok
- Trados memóriák
- Transit XV memóriák
- Kétnyelvű szövegfájlok
-TMX fájlok
- Excel formátumú terminológia fájlok
- Trados MultiTerm fájlok

Mit ellenőriz a program?
- A terminológiát
- A konzisztenciát
- A számokat
- A teljességet (mondatok, fordítás hossza, túl rövid mondatok)
- A tag-ek épségét
- A rövidítéseket
- Az interpunkciót
- A hiányzó/hiányos fordításokat

Üröm az örömben, hogy a szabadúszó verzió közel 250 EUR-t kóstál...

2009. október 8., csütörtök

Macerás melók IV. - A mundér becsülete


Nem is olyan régen segélykérő levelet találtam a postaládámban. Mivel a "most élsz, az örökkévalóságban fizetsz" ok-okozati tanítás nagyban befolyásolja az életem, azonnal visszajeleztem a bajban lévőknek, hogy részemről finom állás: rajta vagyok az ügyön. Másnap a hirtelen rám törő influenza és az Uram drákói szigora miatt csak késve tudtam nekiülni a feladatnak: a megbízó visszadobta egy kolléga lektorált munkáját, mondván a fordítás a leadott formájában használhatatlan. A kifogásolt részek track changes (változások nyomon követése) opcióval vérpirosra festve. Oh, Jessus! Ránézésre egyszerűen riasztó. Egy jó forró Earl Gray-vel feküdtem neki a szálak felgöngyölítésének. Ilyen esetekben mérhetetlenül hálás vagyok magamnak, hogy az egyetemen volt türelmem végigszenvedni az elméleti órákat, noha sok esetben az uborkafa legtetejére kergettek fel igen rövid időn belül.


A hazai fordítói fórumokból és széles szociális hálómból hozzám futó szálak szerint, nem egy megbízó él a minőségi kifogás címszó alatt futó elterelő művelettel, melynek egyetlen oka a költségmegtakarítás: egyszerűen nem akarnak fizetni. Akad azonban olyan pártos lektor "kolléga" is, akit elementáris bizonyítási kényszer hajt, és olyan szinten cincálja szét az elébe tett munkát, hogy ember legyen a talpán, aki nem esik kétségbe, mikor visszakapja az imígy leértékelt fordítását. Itt is erről volt szó. A részben megalapozott terminológiai pontatlanságok mellett, nagy szerencsénkre, a kollegina helytelen kifejezésekkel vagdalkozva, egy hibáktól hemzsegő javítást eszközölt. Biztos nyelvész háttérrel nem volt nehéz lefülelni... Jó, ha van a tarsolyunkban ilyen esetekre is egy megoldó ember, akinek mondanak valamit a lexikai-grammatikai átváltások, a konzisztencia, netán a denotátum és a konnotátum misztériuma is. És persze hisz a karmában...


2009. január 14., szerda

Szakfordítói képzések

Amikor jelentkeztem annak idején a pécsi KTK posztgrad képzésére, két dolgot tudtam: még egy egyetemi diplomát akarok és tanulni-tanulni-tanulni. A munkával, tudással szembeni alázatot nagyon fontosnak tartom. Persze, megvolt az ára. 2 évre el lehetett felejteni a szabad hétvégéket. Leadás itt-ott-amott. Szinte lehetetlen volt összehangolni a munkát, egyetemet, ingázást, fájdalomcsillapítózást, izomlazítózást (sztem Frankensteint is valami ilyesmivel kezelhették). De sikerült, és megérte nem feladni!
Annak idején én is sokat morfondíroztam, merre s hova? Abban biztos voltam, hogy csak egyetem jöhet számításba, az ELTE és a PTE-KTK maradt. Döntött a távolság. És jól. Bár a csoportunk inkább apró volt, mint kicsi, értékes embereket ismerhettem meg. Hihetetlen nagy ajándéknak tartom, hogy a rivalizálás köztünk, teljesen pozitív értelmet kapott: húzóerő volt. Rengeteget tanultunk együtt, egymástól, bár esetünkben is a gyakorlat érleli a szakértelmet, többen is rendelkeztek már tapasztalattal. Hálás vagyok a sasszemű alkalmi lektoroknak, a kíméletlen kritikusoknak, akik végighallgatták a blattolásokat, szinkront, jónak vélt megoldásokat, ad-hoc fordulatokat, és vércseként csaptak le a nüanszokra.
Mindenki a szakmában helyezkedett el: van, aki belsősként, van, aki másodállásban. E-vel és Á-val betipegtünk múltkorjában nosztalgiázni: háááááát, meghatódtunk, annyi szent. Hiányoznak a szakmai traccsok, a biláncok kivesézése, az alapkamatok két korty cappuchino közt.