2009. április 21., kedd

Szemtől szemben

R. hív. Szakmai csevej. Fura a helyzet, hiszen beszélgetünk. Pacino és De Niro egy asztalnál. A két szemben álló fél: ő, mint iroda, én jelenleg szabadúszói mivoltomban. Megunhatatlan és kimeríthetetlen, egyet sem hagynék ki, hiszen nem a kioktatásról szól ez a történet, hanem valami egészen másról. A célunk közös: a megbízás, legyen szerényke vagy letaglózó, egyszeri vagy házasságszerű, gyűlöletes vagy álomszerű. A beszélgetés szinte utópisztikus. Felhív a góré egy meló kapcsán, és megkezdődik az eszmecsere. Projekt menedzsment elméletben, gyakorlatban, megbízók, árak, biztosítékok, marketing, hasznos kütyük, tippek-trükkök, szoftverek dikhája, kérések, feedback oda-vissza. Mi történt mostanában? Neki mi lenne hasznos, nekem mi lenne hasznos, ő hogy éli meg, én hogy élem meg? Valami egyedi és másutt megtapasztalhatatlan impulzus az eredménye, szintézis a maga módján, Futter für die Seel’ und für’s Unternehmen sowieso.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése