Béláim! Túltoltuk!

Jajajajaj! Azok a fránya határidők. Ugyan már megemlékeztem a határidő szentségéről, de vannak kirívó esetek is. Előfordulhat, hogy a melóról, amit bevállaltunk kiderül, hogy egy zöld szemű szörny. Bár belenéztünk, de mivel hatalmas volt, pont a közepét nem nyálaztuk át, és az a gyilok. Különösen érvényes ez olyan megbízásokra, amelyek nem az összefüggő szöveg kategóriába tartoznak, hanem mondjuk, szavak tömkelege. Az őszinteség ilyenkor a legjobb fegyver, habár sokan, sokféleképp lejáratták már. Van a notórius megmondó ember, aki nemcsak a határidőt, de mindig mindent jobban tud a megbízónál. Emlékszem, amikor egy autóipari megbízásnak voltam a PM-je, leadáskor volt ott minden: villámcsapás, kakaó, áramszünet. Volt olyan is, aki csak szimplán nem küldte. De másnap se... Kb. négy nap múlva válaszolt a huszadik e-mail-emre, mellesleg profi. Nyilvánvaló, hogy PM-ként az ember igyekszik nem abszolút szűk határidőkkel dolgozni, hiszen lektorálni is kell az anyagot, netán tördelésbe is megy. Ez mégsem lehet kibúvó, hiszen szabadúszóként soha nem tudhatjuk előre, hogy pontosan mi a dörgés a másik oldalon. A legvadabb rémálmaim nem akkor váltak valóra, amikor valamelyik emberem elcsúszott, és nekem kellett megdumcsizni a megbízót, hogy figyi, mókuska, gáz van, de megoldjuk (mert lehet ezt überelni). A késedelmes leadást nem mindenki harapja. Sőt! Előfordulhat, hogy kötbért köt ki a szerződés, akkor már zsebre is megy a dolog. Az is lehet, hogy a szabadúszóként az irodával megkötött keretszerződésünk is megszabja, mennyire tolhatjuk túl, és ha túltolnánk, mi az eljárás módja. Megeshet, hogy a munka, amin dolgozunk, egy „csodálatos barátság” kezdete lehet. Leszögezném, hogy az érmének legalább két oldala van (ugye ott van az a rovátkolt fránya kis éle is), ha az egyszeri szabadúszó tartja magát a határidőhöz, akkor tessék betartani a fizetési határidőt is. Ein Mann, ein Wort. Így a dühöngő válság margóján azt is megjegyezhetjük, hogy ne dolgozzunk olyan górénak, aki nem pontosan utal, ívelten tesz a saját kötelességeire, de rajtunk behajtja. Ez egy oda-vissza bizalmi játszma.

Elképedve olvastam egy ideje az egyik fórumon egy szabadúszó többmilliós kintlévőségéről. Egy megbízó max. 20 %-át tegye ki a havi betevőnek. Tiszteljük magunkat, ahogy azt Torrente is javasolta. Vasaljuk be a PO-kat, iktassuk őket, legyünk résen az utalásnál, és időben legyünk őszinték, ha alábecsültük a szükséges ráfordítást. Ha valaki nem pontosan utal, intsünk egy műkönnyes pát, és tartsuk magunkat a határidő szentségéhez!