| Stábat Máter dolorósa
Iúxta crúcem lacrimósa
Dúm pendébat Fílius
Cúius ánimam geméntem
Contristátam et doléntem
Pertransívit gládius
Ó quám trístis et afflícta
Fúit ílla benedícta
Máter unigéniti!
Quæ moerébat et dolébat,
Pía Máter, dúm vidébat
Náti pœ'nas íncliti
Quís ést hómo quí nón fléret,
Mátrem Chrísti sí vidéret
Ín tanto supplício?
Quís nón pósset contristári,
Chrísti Mátrem contemplári
Doléntem cúm Fílio? | Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
melyen függött szent Fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.
Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
ki Téged szűlt, Egyszülött!
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
szívtépő kínok között!
Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
hidegen pillantana?
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merűl a szenvedésbe
fia mellett az anya? |
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése