Én annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is az enyém

Csorgok le a Nagyposta utcáján. Áááá, piros. Előttem öntudatos, jóltáplált kisnyugdíjasok cseverésznek a K-ban. Miközben azt próbálom vizualizálni magamban, hogyan is passzírozhatták be magukat a gépjárműbe, a tekintetem a Líra és Lant kirakatára téved. Daniel Stein, a tolmács. Ilyenkor szoktam magam úgy érezni, mintha Mary Poppins irányítaná, egyengetné az utamat. Nem érek rá beugrani a boltba, a neten cuppanok rá.

Ljudmila Ulickaja regényhőse, Daniel Stein, lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal...

Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak - Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként "nyelveken szól", emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt - önmagában is, a világban is.

A könyv megrendelhető itt.