Tél van. Hideg, nyirkos, sötét napok váltják egymást. Csak ritkán bukkan elő a nap. Sötétben kezdjük a munkát és sötétben is fejezzük be. Azoknak is megterhelő ez az időszak, akiket eddig messze elkerült a depresszió. Lehangoltság, álmosság, rosszkedv. Mit tehetünk ellene? Sok mindenről papolnak manapság a médiában, de például a fény élettani, biofizikai hatásairól nem igazán divatos dolog megemlékezni, sem a rendszeres, levegőn végzett testmozgásról. A testmozgás endorfint termel szervezetünkben, minden esélyünk megvan rá tehát, hogy jobb kedvre derüljünk. Ha előbukkan a nap, ne rejtsük napszemüveg mögé a szemünket: engedjük be a napfényt! (Morózusabb időszakokban szoláriumba is ellátogathatunk, 15 percnél tovább azonban még bioláriumban se időzzünk.) Fogyasszunk több gyümölcsöt, ásványvizet, és minden nap nassoljunk egy kevés jó minőségű fekete csokit. Ne zárjuk ki a külvilágot! Szauna, termálfürdő, mozi, színház, koncert, piknik, rendszeres gyaloglás terepen, barátok, osztálytársak. Aztán ott a hó is. Lehet: hógolyózni, havas erdőkben, hegyoldalakban barangolni, szánkózni, síelni, hódeszkázni, hóembert építeni, a hóban angyalkát formálni, a másikat a hóban megfürdetni, a hóban alaposan meghempergetni, a hóval betemetni, a hóban kigáncsolni, egy műfogással két vállra fektetni, és-és-és... Ha nagyon megviseli kedélyállapotunkat a frontok váltakozása, tudatosítsuk magunkban, hogy mindössze annyiról van szó, fogékonyabbak vagyunk a természet szeszélyeire, az időjárás viszontagságaira. Nem kell túl nagy feneket keríteni a dolognak. Még a legkeményebb idők is hamar véget érnek, a kemény emberek viszont nem!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése