2011. január 4., kedd

Isten hozott nálam, öcsém! Ez a való világ!


A legnagyobb nyári hőségben nagymenő bankszakemberekkel kényszerültem kötött beszélgetésre. A csevej persze igen hosszúra sikeredett, és ez egyes embereket arra ösztönöz, hogy azt is kiadják magukból, amit nem kellene.
Arthur Miller Az ügynök halála című remeke, sajnos ma nem része a középiskolai kötelező olvasmányoknak, pedig sok bajtól megóvhatná a nagybetűs életbe kilépő emberpalántákat. A főhősről, Willy Lomanről, az amerikai álom egykori megtestesítőjéről kiderül, egész élete hazugság volt: távolról sem volt olyan pompás, mint amilyennek azt maga beállította, gyakorlatilag hitelekből finanszírozta az életszínvonalát, élete hajnalára még a mosógépe törlesztő részleteit sem sikerült visszafizetnie. Nos, ez a rémkép már réges rég begyűrűzött a mi mindennapjainkba is. Részletre vásárolható hűtő, mosógép, játék, de akár hajszárító és ingatlan is. Sok ember partner a pénzintézetek nagy bulijaiban, és minden félsz nélkül ugranak bele egy újabb hitelszerződésbe. A devizahitelesek esete mutatja, hogy bevételeikhez képest sokan milyen eszement törlesztő részletekkel vásároltak lakást, házat, autót, szemet hunyva a devizahitel árfolyam és egyéb kockázatai felett. Hogy miért? Nem pusztán azért, mert csak így tudtak lakáshoz jutni, hanem mert olcsó volt, nevetségesen kevesebb a forinthiteleknél. Biznisz a banknak és ügyfélnek egyaránt. Amikor aztán beütött a krach, a nagy testvér kihátrált, és hirtelen érezhetővé vált a jóindulatú pénzügyi tanácsadók intelme, a hiteleid havi össz törlesztő részlete soha ne haladja meg a havi bevételed 30%-át. Ezt a fonalat tovább fonva: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Pláne, ha vállalkozó vagy, hiszen ez a megélhetési forma nagyobb kockázatokat rejt magában.
Visszakanyarodva a banki nagymenőkre, magukból kikelve ecsetelték, hogy az ügyfelek most már előbb értesülnek a változásokról, mint ők maguk, és ezt kioktató hangnemben az ügyfeles tudtára is adják. Mérhetetlen skandalum, szinte az égbe kiált, hogy nekik (banki cicák), már figyelniük kell az árfolyam változását!!! Hát hogy??? Amikor ezt először meghallottam, majdnem megugrottam a tripla leszúrt Rittbergert... Ki figyelje az árfolyamot, ha nem ők? Netán Dzsámbász, a szomszéd Jóska vejének bandzsa kutyája? Szabadúszásom kezdete óta figyelem az árfolyamot, eleinte weblapon keresztül, majd a telefonon, most pedig az asztalom jobb felső sarkában virító árfolyamfigyelő mini alkalmazás formájában. És még senkinek sem tettem panaszt, hogy ilyesmire kényszerülök. Hiszen devizában kapom a fizetésem javát (ők deviza alapon hiteleztek). Nem a hőbörgés, hanem a tájékozódás és az önképzés híve vagyok. Ez az, amiben nekünk, magyaroknak, van még bőven mit behozni, ha más miatt nem, akkor legalább önvédelemből!
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése